Tea növénytan

2011. május 12. - 07:05

A tea növénynek sötétzöld, lándzsaformájú, bõrszerűen csillogó és finoman fogazott levelei vannak. A levélrügyek egy selymes piheszerű anyaggal vannak körbevéve. A teának fehér, rózsaszerû virága van, a növény jól viseli a jelentõs hõmérsékletkülönbséget a nappal és éjszaka között ugyanúgy, mint a gyakori csapadékot és a magas páratartamú levegõt. A teatermesztéshez megfelelõ hõmérséklet tartomány 18-30 Celsius fok közé esik. A teacserje latin neve: Camellia Sinensis. Már e név is mutatja, hogy rokona az ismert Caméliának. Az utóbbi idõben a vadon növõ cserjék elõfordulása szerint a teának négy fajtáját különböztetjük meg. 4, botanikailag egymással szoros rokonságban lévõ fajtát különböztetünk meg, Sir George Watt nyomán,aki kimutatta,hogy ezek mind egy fajhoz tartoznak.

Indiai teanövény
Az indiai Thea assamica faj, mely vadon is nõ a dzsungellel borított vidéken, ha nem nyírják kb. 20 méter magas egytörzsû fa, és mintegy 40 éves korig él. Levelei tenyérnyi méretűek, kétszer akkorák, mint a kínai növényé. Az ültetvényeken az õshonos növény és a kínai klónok keresztezésébõl származó (különféle) cserjéket telepítenek.

Kínai teanövény
A kínai teanövény, Thea sinensis, természetes körülmények között metszés nélkül kb. 3 méter magasra nõne.Nemesített,háziasított növényt jelölünk ezzel a névvel, mely viszonylag fagyérzékeny, levelei kis méretüek.

Kambodzsai teanövény
A laoszi és kambodzsai dzsungelben is rábukkantak teacserjére. A kambodzsai teanövény, Thea cambodiensis lasiocalyx, egy vadon létrejött hibrid, természetes körülmények között kb. 3 méter magasra nõ. A teaipar helyenként további ellenálló tulajdonságokkal rendelkezõ hibridek elõállítására használja.

Quingmao teanövény
A teacserje a jégkorszak elõtti idõkbõl származik és ott maradt meg, ahova a jég nem ért el. Így a növény hazájának a yunnani és burmai hegyek számítanak. A vadon élõ teafák mellett léteznek nagy tiszteletnek örvendõ, kolostorokban és teakertekben álló õsi fák. Ne felejtsük, az õsi fáknak Kínában komoly kultuszuk van. A Jura-korban elterjedt ginko fa ma már sehol sem él vadon, és vannak 3000 évesre becsült példányai! A Quingmao teanövény, Thea sinensis spezd, délnyugat Kínából, Yunnan térségbõl származik. 800 éves teafák még ma is kitűnõ minõségû leveleket hajtanak az ismert Pu-Erh teához, melybõl néhány fajta hozzánk is eljut a boltokba. A "teakirály fa " a legöregebb az ismert teafák közül, 1700 éves és 32 méter magas. Ezek a fák a Thea sinensis eredeti, nemesítés elõtti képével szolgálnak számunkra. Fontos kiemelnünk, hogy több különleges teafajtát termelnek vad, vagy félig vad körülmények között, és ezen teák minden különbözõsége ellenére közös jellemzõ a vadabb, cserzettebb íz - ennek eltüntetését szolgálta a nemesítés.